116 research outputs found

    Az átokhasználat pragmatikája

    Get PDF

    A cigány kisebbség nyelvei: Szociolingvisztikai aspektusok

    Get PDF
    A tanulmány a cigány kisebbség által beszélt nyelvek - a romani és a beás - szociolingvisztikai helyzetének főbb aspektusait tekinti át. Elsősorban a téma iránt érdeklődő oktatók és egyetemi hallgatók számára kíván egyfajta state of the art típusú összefoglalást adni. Elemzi azokat a kisebbségi kétnyelvűségi helyzettel összefüggő sajátosságokat, amelyek a romanit és a beást beszélő közösségek nyelveinek helyzetét alakították, kitérve a helyzet magyarázatában gyakran használt diglosszia-elméletek korlátaira is. Kritikai aspektusból vizsgálja a romani vélt "egyszerűségével" és "könnyen elsajátíthatóságával" kapcsolatos nyelvi ideológiát. Áttekintést ad a romani nyelvhasználatot társadalmi és kulturális kontextusban vizsgáló nyelvészeti antropológiai kutatások főbb eredményeiről, különös tekintettel az alábbiakra: a) a romani nyelvi szocializáció sajátosságai; b) a formális és az informális stílus jellemzői egyes beszédműfajokban;c) az átokhasználat pragmatikai és társas funkciói; d) a romani politikai diskurzusban alkalmazott stratégiák gábor roma közösségekben

    Szennyező szavak és társalgási jóvátevés: Testkép, tisztátalanság és társadalmi nem gábor roma közösségekben

    Get PDF
    A gábor roma közösségekben a társadalmi nemmel kapcsolatos vélekedések a feltételes átkok pragmatikai és társas funkcióját, valamint az egyes formákhoz való hozzáférést is befolyásolják. Ugyanakkor az átok- és feltételesátok-használat mint nyelvi gyakorlat közvetett módon hozzájárul a társadalminemi ideológia fenntartásához. Ezért célszerű megvizsgálni azt, hogy milyen ideológiák és gyakorlatok révén hozzák létre és hogyan magyarázzák a társadalmi nemek viszonyát a gábor roma közösségek tagjai. A fejezet egyrészt elemzi azt, hogy az a férfi-centrikus szemléletmód (az apai ági leszármazásnak tulajdonított társadalmi jelentőség), amely a rokonság számontartásában és a társadalmi emlékezet szerveződésében is megfigyelhető, hogyan járul hozzá a férfiak és a nők viszonyát gyakran aszimmetrikus relációként bemutató gender-ideológia fenntartásához. Ennek kapcsán bemutatja a születendő gyermek neméhez társuló várakozásokat és az újszülött fogadtatásával kapcsolatos reakciók nemi különbségeit (fiú születése: gratuláció, áldomás – lány születése: mérsékeltebb öröm vagy csalódottság, hallgatás vagy vigasztalás, áldomás csak ritkán); érintve ezzel az érzelmek társadalmi konstrukciójának kérdését is. Másrészt vizsgálja a testképpel, a tisztasággal és a tisztátalansággal kapcsolatos kulturális elképzeléseket, kitérve azok diszkurzív aspektusaira: az alsótest és az ahhoz kötődő testi folyamatok említését szabályozó nyelvi tabukra, és a "tabuszegést" jóvá tevő, orvosló aktusok társadalmi nem szerint differenciált normáira a romani társalgásban

    Ideologies of social differentiation among Transylvanian Gabor Roma

    Get PDF
    The paper gives an insight into a few of the ideologies by which the members of a Transylvanian Gabor Roma community construct and explain intra-ethnic social differences. It analyzes how the terms (Čurar, Kăldărar) often used as labels in Roma-related literature to denote various Roma ethnic groups and their dialects function and what meanings they assume in the local practices of social differentiation. Examining the Gabor speakers’ linguistic ideology, related to two morphological variables, the study points out that neither is the Gabor Romani variety a homogeneous dialect, nor can the Roma known as Gabors be considered as a homogeneous social group. It also shows that the intra-dialectal differences are not obvious facts of a language existing “out there” but rather linguistic resources imbued with local social meanings, embedded in social and situational context. The paper argues that linguistic ideologies and other ideologies of social differentiation are to be examined not in themselves, but in their interactions. In the construction and explanation of linguistic differences the ideologies of ethnicity, “rango” (‘rank’), gender and locality also play an important role, and vice versa: language ideologies also contribute to the maintenance of other ideologies and practices establishing social differences. Keywords: ideologies of differentiation, ethnicity, folk linguistic ideologies, dialectal variation, Gabor Rom

    Átok és kontextualizáció a romani gondozói beszédben

    Get PDF
    Curse and contextualization in Romani caretaker speech Curses have many pragmatic and social functions in Romani discourse. Although in Gabor Roma communities they are often used as strategies of insult, their occurence is not limited to verbal conflicts. Curses are affective conversational routines indicating the speaker’s stance. In order to present their various functions, the paper focuses on caretaker speech. Curses addressed to children are often used to discipline them, but they can be applied as forms of endearment indexing positive emotions as well. In Romani interaction curses can also be framed as playful teasing. Curses in teasing are used as strategies for testing the children's verbal skills, so they play an important role in linguistic socialization. Curses in teasing can also serve as playful modeling of conflict talk, primarily associated with women. The recipients are supported by various metapragmatic signals, i.e., contextualization cues which help them to recognize whether the interaction is intended as a real or ritual insult, or a teasing. The paper gives a detailed interactional sociolinguistic analysis of teasing, and identifies paralinguistic and non-verbal means, as well as other elements on the level of speech act (e.g., withdrawal) and interaction (e.g., repetitions) as contextualization cues. After demonstrating how curses can be contextualized as teasing, the paper points out that curse formulae can also perform metapragmatic work in interaction: certain characteristics of them function as contextualization cues. Socially defined semantic features of curse formulae (e.g., the gender of the referent, diminutive forms) can also be interpreted as socio-culturally specific cues which carry important pragmatic information for the participants sharing the contextualization conventions. The analysis reveals the subtle processes of contextualization and highlights their significance in meaning making in Romani caretaker speech. Keywords: contextualization, caretaker speech, teasing, gender, curses, Romani languag

    "Nálunk a férfi az első!" : társadalmi nemi ideológiák gábor roma közösségekben

    Get PDF
    A tanulmány a társadalmi különbségtétel egy fontos dimenziójának, a társadalmi nemek viszonyának néhány aspektusát vizsgálja erdélyi gábor roma közösségekben. Bemutatja, hogy a leszármazás és a rokonság számontartásában és a társadalmi emlékezet szerveződésében is domináns férficentrikusság hogyan járul hozzá a férfiak és nők viszonyát gyakran aszimmetrikus relációként megjelenítő gender-ideológia fenntartásához, legitimálásához. Elemzi, hogyan alkotják és jelenítik meg ezt a társadalmi nemi rendet különféle társadalmi és nyelvi gyakorlatokban. Bemutatja a testképpel, a tisztasággal/tisztátalansággal kapcsolatos kulturális elképzeléseket, különös tekintettel azok interakciós aspektusaira. A társadalmi nemileg differenciált nyelvi tabukkal és a társalgási jóvátevéssel kapcsolatos moralizáló diszkurzusokat elemezve rámutat a társadalmi nemi és nyelvi ideológiák összefüggésére és szerepére a morális rend létrehozásában és újratermelésében
    corecore